Már csütörtök este kezdetét vette az a látványos jelenség, ami péntek hajnalban volt a legizgalmasabb: a Phaeton kisbolygó részecskéi beérkeztek a Föld légkörébe. Óránként akár több tucat hullócsillagot is láthattunk.
Az előrejelzések szerint december 14-én, pénteken hajnalban érkezett a Geminidák meteorraj - írta meg a
Hírek.Csillagászat.hu. Érdemes a megfigyelést már csütörtök este elkezdeni, de leginkább este tíz óra után voltak várhatók a keleti égen feltűnő hullócsillagok. A meteorraj kisugárzási pontjának emelkedésével egyre több meteort láthatutnk éjfél után, amikor óránként akár több tucat hullócsillag is átszelhete az égboltot.
Nem üstökös
A legtöbb meteorraj egy-egy üstököshöz köthető. Az igen elnyúlt pályán keringő, főleg fagyott gázokból és porból álló üstökösmagok a Nap megközelítésekor felmelegednek, párologni kezdenek, aminek eredményeképpen a kiszabaduló szemcsék csomója az égitest magjától elszakadva ugyan, de közelítőleg annak pályáján kering tovább a Nap körül.
Amikor a Föld Nap körüli keringése során metszi az üstököspályát, a bolygónk légkörébe ütköző, majd hullócsillagként felizzó szemcsék száma nagy mértékben emelkedik - ilyenkor figyelhető meg egy meteorraj maximuma. Érdekes módon a Geminidákhoz nem egy üstökös, hanem a Phaethon földsúroló (a földpályát megközelítő) kisbolygó köthető. Egy kisbolygó az üstökösmagokkal szemben nem tartalmaz felolvasztható gázanyagot, mégis meteorraj követi.
Az egyik lehetséges magyarázat szerint a Phaethon kisbolygó egy másik aszteroidával való ütközés során veszítette el anyagának egy részét, amelyből a meteorrajt okozó szemcsék származnak. A számítások szerint azonban az ilyen ütközések túlságosan ritkák. A másik lehetséges magyarázat szerint a Phaethon valaha üstökös volt. Erre enged következtetni az a tény is, hogy a kisbolygó pályája nagymértékben elnyúlt, hasonlóan sok üstökös pályájához.
A valaha valószínűleg pompázatos üstökösből mára csak a teljesen száraz, fagyott gázoktól mentes mag maradt vissza. Amennyiben az elképzelés helyes, a Phaethon-üstökös sűrű porfelhőt bocsáthatott ki utazásai során, amelyek a pálya mentén fokozatosan eloszolva és sodródva kerülhettek egyre közelebb ahhoz a ponthoz, ahol a Föld december közepe táján metszi az égitest pályáját.
Először az 1860-as évek első felében, az amerikai polgárháború idején jelentkeztek a porfelhő szemcséi meteorrajként. Azóta a raj egyike a leglátványosabb és legmegbízhatóbban visszatérő meteorzáporoknak. A Phaethon földsúroló kisbolygót potenciálisan veszélyes égitestként tartják számon. Jelenlegi pályájának legközelebbi pontja is biztonságos távolságban, 3,5 millió kilométerre húzódik a földpályától.
Öt kilométeres átmérője közelítőleg fele annak a kisbolygónak, amelynek 65 millió évvel ezelőtti becsapódása a dinoszauruszok kipusztulását okozta. A kisbolygó a Földhöz december tizedikén került a legközelebb, ekkor a 18 millió kilométerre elhaladó objektum közepes és nagyobb amatőr műszerekkel is megtalálható volt a Szűz (Virgo) csillagképben.
...
